Martin Wolf gazdasági elemző a Financial Timesban: Donald Trump elárulta Ukrajnát
A jelek szerint a korábbi elnök és lakájai odadobnák a megtámadott országot Moszkvának, írja Wolf.
A jelek szerint a korábbi elnök és lakájai odadobnák a megtámadott országot Moszkvának, írja Wolf.
Kicsit megcsúszott vele, de jobb később, mint soha.
Alekszej Navalnij pályája a mozgalmártól az elnök kihívóján át egy olyan szerepig terjed, amely jóval túlmutat a pártpolitikán, de a politikai ajánlattételen is. Az a közszereplő, a szimbólum, amivé vált, milliók tudatában a bátorság és derű, bizakodás és düh, az erő és félelem nélküli harc szinonimája. Író szerzőink a tragikusan elhunyt orosz ellenzékire emlékeznek.
2018-ban Orbán Viktor már másnap levélben gratulált az orosz elnök győzelméhez, most egyelőre még nincs erről hír.
Az erőszak tartja hatalmon az államfőt. Ám ez nem megy a végtelenségig. Ezt írja az oroszországi elnökválasztás után a brit lap.
Az orosz elnök elismerte, amit korábban tagadott, tényleg szó volt az ellenzéki aktivista kiadatásáról, sőt, Putyin állítása szerint ebbe bele is egyezett azzal a feltétellel, hogy Navalnij nem tér vissza többet Oroszországba.
Az előrejelzések szerint Vlagyimir Putyin hivatalban lévő orosz elnök nyerte meg a háromnapos elnökválasztást, az exit pollok szerint a résztvevők közel 88 százaléka voksolt rá. Az utóbbi napok eseményeit azonban nem lehet valódi választásnak nevezni: nem indulhatott valódi ellenjelölt, a médiumokat a Putyin-pártiak uralták, a voksolás menetét pedig nem ellenőrizhették független megfigyelők.
Ukrajna győzelmét, valamint Oroszország szabadságát kívánták azok a tüntetők, akik Berlinben gyűltek az orosz nagykövetség elé.
Elvitelre – a podcast, amelyben az adott hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk. Csak indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! Ezen a héten a porcukor helyett fertőtlenítőt felszolgáló ovibotrány és az oroszországi “választás” után kutatunk.
Az orosz állam által külföldi ügynöknek bélyegzett választásmegfigyelő csoport vezetője szerint mind a voksolás több napra való kiterjesztése, mind az elektronikus választási rendszer bevezetése a folyamat átláthatatlanságát erősítik.
Vlagyimir Putyin orosz államfő szinte lehetetlent követel: azt akarja, hogy miközben komoly ellenjelölt nélkül indul a hét végi elnökválasztáson, a részvételi arány – hasonlóan a győzelmi arányhoz – minden korábbinál nagyobb legyen. Még jó, hogy ott van az orosz államgépezet, amely – legalábbis a választások terén és papíron – mindent meg tud csinálni.
A holnapután, március 15-én kezdődő, háromnapos elnökválasztási maratonon csak a 24 éve hatalmon lévő Vlagyimir Putyin győzhet, mert Oroszországban a valódi ellenfelei már évek óta nem juthatnak szóhoz.
Egy ilyen háborús forgatókönyvet nem lát reális veszélynek, de ha az Egyesült Államok katonákat küld Ukrajnába, akkor azzal a nukleáris háborút kockáztatja.
Mihail Svidkoj elnöki tanácsadó nemrég Magyarországon járt, és az MTI által kiadott közleménye szerint elégedetten távozott.
A nemrég börtönében elhunyt Alekszej Navalnij özvegye az orosz népnek üzent.
Közben kiderült, rekord magas a részvétel, de még nincs meg, amit Putyin akar.
Az elnök azzal lenne elégedett, ha 80 százalék feletti lenne a részvétel, és a rá voksolók aránya. Vannak módszerek ennek elérésére.
Moszkvában és több más orosz városban feltűnően megnőtt délben a szavazóhelyiségek környékén tartózkodó polgárok száma. Ennek oka az, hogy a legismertebb orosz ellenzéki, a február 16-án elhunyt Alekszej Navalnij azt kérte még február elején, hogy az emberek vasárnap délben gyűljenek össze a szavazóhelyiségeknél és ezzel fejezzék ki, hogy nem támogatják az elnökválasztáson ötödik alkalommal induló Vlagyimir Putyint. A hatóságok 5-7 éves börtönnel fenyegették a tiltakozókat a rendőrség pedig megszállta a belvárosi utcákat.
Megindult az elnökválasztás Oroszországban, az eredményt pedig már úgyis lehet előre tudni, miután minden komolyan vehető jelöltet jó előre kizártak.